Sok-sok éve megszűnik körülöttem a világ.
Mikor eljövök Tőled drága örök babám.
Veled az órák úgy tűnnek mint a percek.
De jó, hogy az Édesanyád lehetek.
Annyit tanultam Tőled mint senki mástól.
Jelest kaptál a sorstól kitartásból.
Úgy szívtad magadba a tudást mint a szivacs a vizet.
Mintha tudtad volna mindig ettől függ tartalmasabb életed.
Ezt a fájdalmat nem értheti senki,
Hogyan is értenék, hiszen minden fájdalmat meg kell élni.
Van akit a mélységes fájdalom a porba sújtja.
Van akit a fájdalom új erőre sarkallja.
Legszívesebben megfognám kezét.
S többé el nem ereszteném.
Bocsáss meg nekem gyermekem
Az élet véges ezt nem tehetem.
Egy anyának nem csak szíve, esze is lehet.
Nem teheti mindig azt amit a szíve ütemez.